Ez a bolygón a legkülönlegesebb technológiák otthona. Robotok, kiborgok tudósok élnek itt. Az N'las bolygón sok város található, és kevés a még háborítatlan terület ( de még van ). A különféle népek innen szerzik be a legújabb gépeiket, és űrhajóikat.
Néhanapján harcművész mesterek is felbukkannak itt erős tanítványokat keresve.

Percek múlva, a hajó nagy hangrobbanással, a légkörbe robbant. A vezérlő ablakából megpillantottam a bolygó felszínét. Nagy városok fölött száguldotunk, amíg megláttam egy leszállópályát az egyik közeli városnál.
-Emberek! Itt leszállunk. Mindenki készüljön.-adtam ki a parancsot.
Ezután a hajó nagy zökkenéssel leszállt.
-Talon. Én kiszállok a hajóból, és körülnézek ebben a városba-mutattam ki az ablakon. -Te és néhány ember, pedig derítsetek fel egy másikat.-utasítottam az emberem.
Talon vigyázba vágta magát és bólintott
-Igenis kapitány!-mondta hangosan.
Lassan a vezérlő kijárata felé mentem, majd visszafordultam.
-Ha esetleg rátok ismerne valaki, azt azonnal likvidáljátok. Nem kell az idő elötti figyelem, elég akkor, ha már támadásba lendültünk.-mondtam vigyorogva.
Mindenki bólintott, én pedig kisétáltam a hajóból.
Kinn a szabadban mély lélegzetet vettem, majd felemelkedtem a levegőbe és a város felé repültem.

Mikor megközelíted a közelben lévő hajóroncs temetőt, megpillantasz a távolban egy alakot aki épp egy acéltrónon ül. Nem tudod kivenni , hogy milyen faj tagja lehet. De azt tudod, hogy sötét a szíve mint neked. Az ereje hatalmas volt, szinte folytogatott a közelsége.
Közelebb léptél.
Embereid a távolban voltak, egyedül néztél szembe vele.
Már réges régóta érezte az alak a közeledésed.
Felpattant a trónból és feléd száguldott.
Már láttad hogy hasonló hozzád,csak sokkal erősebb és a teste is más.



Majd megállt és üdvözölt.
-Üdv itt a N'las-on
-Jó érzés a fajtámbeliekkel találkozni!
-A nevem Kuriza
-Mi járatban errefelé, sereget toborzol?

Egy roncstemetőnél repültem el, amikor hatalmas energiát éreztem. Leereszkedtem a földre, és gyalog próbáltam megközelíteni az energia forrását.
A távolban egy alakot pillantottam meg, aki egy trónon ült. Mire közelebértem volna már előttem is termett, olyan gyors volt.
Megállt és üdvözölt, amir én is üdvözöltem őt.
-Üdvözöllek én is Kuriza. A nevem Gorgon. Én sem reméltem, hogy a bolygónkon kívül is találkozhatok a fajtámmal.
Ezután megkérdezte mit is keresek itt.
-Hát tudod Kuriza, nem tagadomkalóz vagyok. Azért jöttem, hogy kifosszak néhány várost ,de mivel gondolom te vagy itt a főnök, nem szeretnék összeakaszkodni, az egyik fajtársammal.-válaszoltam őszintén.
Amint elmondtam a mondandómat elhallgattam, és feszülten figyeltem mit is fog tenni Kuriza.

/bocs a kis szünetért/

-Hát Gorgon nem én vagyok itt az úr.
-Én itt vagyok egy ideje, de itt nincs senki sem aki uralkodna.
-Előttem voltak már kalandorok és egyebek, de nem voltak hosszú életűek.

-Hadsereget toborozni jöttem ide, de rájöttem hogy az itteni alvilági ténykedésem tekintélyes summát és félelmet von maga után.
-Most ha lehet úgy nevezni én uralkodom, de vannak vetélytársaim.
A N'las bővelkedik ásvány kincsekben,érckészletben és egyéb nyersanyagokban.
Így a technológia fellegvárává vállhatna, ha a bűnbandák hagynák.
-Érzem hogy még van mit tanulnod a fajunkról, habár az első lépést megtetted a tökéletesség felé. /1-es forma/
-A mestered lennék, meddig szándékozol a bolygón tartózkodni?

- Hmm ez igazán érdekesen hangzott. Szóval van egy egész nagy bandád, igaz ? Igazán megnézném őket magamnak. Sőt, megmutatom az én bandámat is. De lenne még egy ötletem is. Mi lenne, ha eggyesítenénk az erőinket. Ezen a bolygón lenne a bázisunk, a te irányításod alatt, miközben én a világűrben kalózkodva szerzek némi tőkét a szervezetünk számára. Mit szólsz hozzá ?-kérdeztem.
-Egyébként tetszik az ötleted, szívesen tanulnék a népemről, és elfogadlak mesteremnek, ha te ois jónak látod Kuriza. Hozzáteszem, nem sietek sehová, szóval sokáig maradhatok itt.-mondtam.

-Úgy érted, hogy társuljunk?
Nevetett Kuriza.
-Lehet róla szó, de akkor én vagyok a főnök.
Közben egy kommunikátorral Kuriza üzent embereinek.
-De látnom kell mire vagy képes
Előhozott egy roncsdarabot, letakarította.
-Íme az edző droidom.



-A neve V 305, teste egy erős fémből van. Újjáépíthető,szóval nem gond ha szétvered.
-Két dolog. A páncélja nagyon erős, szóval adj bele mindent.
-A másik: A tükörtechnikát használja. Akár a saját képességeidet is használhatja ellened.
-Na, harcra fel.
-V 305......AKTIVIZÁLÁS....TÁMADÁS!!!!

Kuriza érdekesnak találta az ötletem, ezért azt mondta felméri mekkora az erőm. A roncsok közül előhozott, egy másik roncsot, és letisztogatta.
-Íme az edző droidom.
-A neve V 305, teste egy erős fémből van. Újjáépíthető,szóval nem gond ha szétvered.
-Két dolog. A páncélja nagyon erős, szóval adj bele mindent.
-A másik: A tükörtechnikát használja. Akár a saját képességeidet is használhatja ellened.
-Na, harcra fel.
-V 305......AKTIVIZÁLÁS....TÁMADÁS!!!!-kiáltotta.
A robot szeme felvilágított, majd harcipozícióba állt.
Elvigyorodtam és én is beálltam. A robot kissé mereven mozgott, és lassan. Nem teketóriáztam, hanem rögtön körbejártam a robotot megvizsgálva az egész szerkezetét.

A robot nehézkesen mozog.
Még csak most lett aktív, szinte felkínálja magát a támadásra.
Nem is volna képes gyorsabban mozogni, de lehet hogy ez egy csel.
Kuriza a távolban figyel, kíváncsi a képességeidre.

Közben megérkeztek az emberei, ránézésre kb 50 nehézfiú.
Egytől-egyig zsoldos katona, páncélzatuk nagyon hasonlít a Saiyan páncélra.
Mind figyeli a bemutatót.

Láttam, amint Kuriza emberei megérkeznek.
A robot, még mindig komótosan közelített. Addig amíg mozgott, én is a rádiómhoz nyúltam. Kapcsolatba léptem az embereimmel, akiket elhívtam hogy legyenek szemtanui a harcnak. Nem kellett sokáig várnom. 29-en érketek az egész legénységem. Közöttük 10 alakváltóval, a többiek pedig más fajú katonák voltak.
Mire megjöttek, a robot is felgyorsult. Rászegeztem a tekintetem, és vártam a megfelelő alkalmat a támadásra.
( a robotot majd te irányítod, vagy rámbízod?)

(közösen)
A robot feléd repül,de felkínálja mellkasát a támadásra.
Itt a lehetőség a támadásra.

A robot felémrepült. Megláttam, hogy a mellkasa védtelen. Felrepültem, majd gyorsan feléje repültem.
Félúton eltüntem, majd a hátánál teremtem. Minden erőmet beleadtam, és beleütöttem a hátába. A robot kissé lejebb zuhant, de megállt, és megfordult. Nem teketóriáztam, azonnal odarepültem, és sorozni kezdtem. Mintha lassított filmet néztem volna, a robot olyan lassan mozgott. Minden ütésem eltalálta. Már éppen befejeztem volna a támadást egy rúgással, amikor hirtelen elkapta a lábam. A szorítása csontrepesztő volt. A másik lábammal belerúgtam a fejébe, de meg sem mozdult. Ezután elkezdett pörgetni a lábamnál fogva, majd elengedett.
Így zuhantam az egyik nagyobb roncs felé. Már éppen belezuhantam volna, amikor megálltam előttem.
Visszafordultam, és egy mosolyt küldtem a robot felé. Ezután eltüntem, majd megjelentem a robot előtt.
-Helló, te bádog kaszni!-mondtam.
A gép megpróbált megütni, de ekkor én ragadtam meg a karját. Elrántottam a karjánál fogva, és egy hatalmas rúgással belerúgtam a legközelebbi roncsba.
Mindenfelé törmelék darabok szóródtak, becsapódás nyomán. Én ekközben a roncsok fölött lebegtem, figyelve mit is tesz a robot.

A hatalmas kráter fölött lebegtem, amikor kirobbant belőle, a robot. Védekezni kezdtem, de ekkor eltünt, majd a hátamnál jelent meg. Az első ütését, még kivédtem, de ezután elkezdett sorozni. Néhány ütését még kikerültem, de a többi eltalált. Ezután gyomorbavágott, majd egy ütést mért a fejemre, amitől zuhanni kezdtem a föld felé.
Belezuhantam a roncsok közé. Néhány pillanatig eszméletlen voltam, majd a felettem lebegő robotra eszméltem fel.
Ott lebegett és engem várt. Felugrottam, majd az ujjamból egy genkot( 20 Ki ) lőttem felé. V 305 lassú volt, hogy kikerülje, így becsapódott a sugár a mellkasa közepébe. Azonnal folytattam tovább a támadásom. Elkezdtem cikázni, addig amíg a robot mögé nem értem.Ezután fejberúgtam és elrúgtam magamtól. V 305 néhány centit repült, majd megfordult, és az ujjából egy genkot lőtt felém.Úgy meglepődtem , hogy nem védekeztem, így a sugár belém csapódott. A bőröm megpörkölődött, de nem adtam fel. Ismét a robot felé iramodtam.

Kuriza nevetett.
Majd várta a végkifejletet.
A Robot megállt a levegőben és mintha rázkódott volna.
Hirtelen nagyon apró kis pókszerű gépek jöttek ki a robot sérüléseiből.
Végül mint a zselé, beburkolták a géptestet.
Kuriza emberei igencsak csodálkoztak.
A robot kezdett új formát ölteni, a kis gépek serényen dolgoztak.
Végül Gorgon előtt a robot akár a tükörképe lett volna.
Felvett egy Changerling testet, Gorgonét.
Kuriza ezt várta már.
Az embereire nézett.
-Ezt figyeljétek, innentől lesz igalmasabb.

A robot alaposan kifigyelte a technikáit az ellenfelének.
Felmérte a helyzetét és rohamozott.
Gorgonnak gyorsan reagálnia kell a támadásra, vagy különben meg fog sérülni.

Amint feléje repültem, a robot megállt és rázkódni kezdett. Valahonnan a belsejéből apró valamik másztak rá, és beborították. Néhány pillanat múlva ott állt előttem, a pontos másolatom.
Egy pillanatig elcsodálkoztam, de rögtön cselekednem kellett, mert felém rohamozott. Elkezdtem cikázni, hol ide hol oda ugráltam.Hol megjelentem, hol eltüntem. Ezt addig csináltam, amíg meg nem jelentem V 305-ös oldalánál. Gyorsan megprólálok egy ütést bevinni, majd ha sikerül, akkor megis rúgom, úgy hogy egy kicsit oldalra repüljön. Ha ez sikerül, akkor még egy energia gömböt is lövök belé. Ha mégsem sikerülne, és kivédené az ütésemet, akkor ismét elcikázok onnan, majd előtte termek és onnan lövök felé egy energia gömböt.

( most azértírtam feltételes módban, mert már 2 reagban én irányítottam a robit, most irányítsd te )