//A gurlick ball megvan! Most vége a harcnak, elkezdjük a többi tanulását. Goten elvállal téged a namekon, engem pedig remélem Picco.//

Nos míg az űrbe útaztok addig semmi gond hogy megtanuld a Gurlickot szerintem és minden kari jöjön akkor a Namekra ha jó nekik is

Amikor landoltam nagy kráter keletkezett körülöttem és kiszálva behatároltam magam. Majd elléptem a kapszulámtól. Ropogtattam a nyakamat majd edzésbe kezdetm. Egy hasonmást készítettem és mondtam neki:
-nekimélj, üss meg ahogy csak bírsz. mondtam neki.
-oké,de miért csináljuk ezt? kérdezte töllem.
-mert edzünk most te féleszű. gúnyolva mondtam neki.
Erre megütöte a hasamat és elcsúszva tölle a földről egyből felugrottam és fogva a hasamat mondtam neki:
-ez szép volt, de nem olyan erős mint.....
Elteleportálva hozzá magamat folytattam:
-mint az enyém. és úgy gyomorba ütöttem, hogy két fát kidöntve nagy krátert csinált.
Felpattant és mérgesen és szuszogva megtürűlte az arcát és ellentámadásba fogott. Először felordított és bekemrontva két energiagömbött dobott felém és elteleportál a hátam mögé, de olyan gyorsan és fürgén hogy én felsem eszméltem belőle, de ez csak csel volt erre akkor jött rá mikor hátrafogta a kezemet és úgy várta az energiagömböket. Azok becsapódva látta, hogy egy másik gyengébb hasonmást fogott le és az eltünt mikor becsapódta belé. Erre még dühösebb és aggreszívebb lett:
-hol vagy te átkozott gépezet. szólalt meg.
-itt. és egy fáról integettem neki.
-te gyáva, gyere le és küzdj. mondta.
-én már... lent vagyok és hátba rúgtam.
Ő lefejelte a fát és megfordúlt én elkezdtem sorozni hol lábbal, hol kézzel mindenhol. Majd egy kicsit abbahagyva és hátrébb ugorva néztem, hogy összerogyva fájlalja a hasát, majd felállva ökölbe szorítja a kézét és jönn felém. Karbatettem a kezemet és úgy vártam a hasonmásomat. Mikor már majdnem előtem volt gyorsan csináltam egy vele egyszinten álló hasonmást és ő a hátam mögűl ráugrott és elkezdte csépelni a második hasonmásomat. Én kiabáltam neki, hogy fogja le és rádobbtam egy energiagömböt majd lézersugarat és vártam. Mikor ezek eltalálták akkor a füstből kigurúlva csak szuszogott. A harmadik hasonmásom pedig csak guggolt a földön és röhögött. Odaszóltam nekik:
-mára ennyi volt. mondtam nekik.
Bólintottak és felállva odamanetem hozzájuk és átnyúlva rajtuk egybeolvadtak velem majd mikor már eltüntek akor elindúltam északnak mert éreztem onnan valami erőt.

A levegőben néztem jobbra is meg balra is, de senkit nem láttam:
-leszálok és úgy folytatom az utamat az ismeretlen felé.
Leszáltam egy patakhoz és megmosakodtam, de egy különös hang szólt hozzám:
-ne fordúlj meg ha kedves az életed. mondta nekem.
-ki vagy te és miért ilyen gonosz az aurád? kérdeztem tölle.
-ahoz semmi közöd csak annyit kérdeznék tölled, hogy láttad-e vagy ismered-e CT2606-ot? kérdezte töllem.
-ha ismerném is vagy láttam volna valahol is akkor se mondanám meg . mondtam az ismeretlennek.
-ha nem akarod, hogy kilyukasszalak akkor megmondod merre van és most mit csinál. mondta mág dühösen a támadóm.
-ha kiakarod szedni belőlem az információt akkor elötte küzdjünk meg. szóltam vissza mostmár én is dühösen neki.
Erre elteleportálta magát töllem nemmessze két hasonmásával és a hátuk mögött még két hasonmással várta mit reagálok erre. Én csak mosolyogtam és harci pózt vettem föl mjad odaszóltam neki:
-nem tudod kivel állsz szemben fiu. mondtam neki.
-dehogynem, te vagy a híres Daimao Piccolónak az apja, a szánalmas. mondta nekem.
-megfizetsz te te hogy is hívnak? kérdeztem az ismeretlentől.
-na ezt már nem fogod kideríteni. válaszolt vissza és már támadásba is fogott.
Olyan gyorsan mozgott ,hogy csak egy kisidőre tudta követni a szememmel. Annyit láttam, hogy elindúlt felém majd körbe körbe szaladgál és figyel engem minden honnan. Majd egyszer váratlanúl lábon rugott és a földre rogyva figyeltem honnan jöhetett a támadás, de nem láttam semmit csak elmosódott képeket körülöttem. Most hasba vágott és elterűltem a földön gondolkodtam:
-nem tudom és nem látom, hogy merről fog következően lecsapni rám, ha nem ötlök ki valamit akkor nagy bajban leszek.
-hogy kéne visszavágni neki.
Megint támadt és fejen kapott majd lábon majd hason vágott olyan erősen, hogy a körből amit ő csinált körülöttem abból kiszáltam és fának csapódva figyeltem rá. Felakartam volna állni, de ő nem hagyta és csak ütöt vágott rúgott és én csak csúsztam földön egy kőnek neki. Bevágtam a fejem a kőbe és az szétrepedt. Fel álltam négykézre és csak szuszogtam és figyeltem merre van.

Mikor folytattam az utamat akkor a pataknál megpillantottam Daimaót és odamenve hozzá mondtam neki:
-ne fordúlj meg, ha kedves az életed. szóltam neki.
-ki vagy te és miért ilyen gonosz a aurád? kérdeztem töllem.
-ahoz semi közöd csak annyit kérdeznék tölled, hogy ismered-e vagy láttad-e CT2606-ot? kérdeztem tölle.
-ha láttam volna is vagy ismerném is nem mondanám el. szólt kicsit dühösen.
-ha nemakarod, hogy kilyukasszalak akkor megmondod.
-ha kiakarod belőlem az információt akkor elötte küzdjünk meg. szólt nekem.
Erre elteleportáltam tölle magam és két két hasonmást csináltam és vártam mit fog reagálni erre. Harcipózba vágta magát és mosolyogva mondta nekem:
-nem tudod ki áll veled szemben fiu. mondta nekem.
-de hogy nem te vagy a híres Daimao Piccolónak az apja, a szánalmas. mondtam neki.
megfizetsz ezért te te hogyis hívnak? kérdezte töllem.
-na ezt már nem fogod kideríteni. mondtam neki és már támadásba lendűltem ellene. Gyorsan mozogtam és csak kis időre mutattam meg merre vagyok neki, de nem fogta föl mi folyik körülötte. Ezért kezdésnek lábonrúgtam és Daimao földre rogyva és figyelt tovvább engem, de nem látott. Ezért mégegyszer rátámadtam és most hason vágtam és a földre zuhenva látam hogy gondolkozik. Rátámadtam és nem vártam meg hogy fölkeljen hason lábon és fejen ütöttem erre kirepült a körből és erre intettem a hasonmásnak, hogy most ő következik. Daimao nem vette észre az egészet mert fának csapódva már a hasonmásom csépelte. Próbált felállni, de nem ment neki mert tovább sorozta és elrepülve egy kőnek csapódva négykézlábra emelkedett és figyelt engem, de én vagyis a hasonmásomat felruháztam olyan erősre mint én vagyok átadtam neki a lézer tudásom és az átalakulás tudását és néztem tovább mi fog történni. A hasonmásom csinált egy hasonmást és az megfogta a kezénél fogva és hátra szorítva a második hasommásom odalépve kérdezte meg tölle:
-na akkor most válaszhatsz kettőből.
-1: elmondod merre van és életben hagylak talán.
-2: vagy megöllek és én magam keresem meg.
-választhatsz. mondtam neki, de ő csak csóválta a fejét.
-akkor először eltöröm a kisújadat. és megfogtam a kisújját és kitörtem neki. Ő felordított és rá néztem:
-mondani akarsz talán valamit? kérdeztem tölle.
Erre könnyes szemmel felnézett és szembeköpött.
-hát jó te akartad. kitörtem a gyűrűs és a középső újját is kitörtem.
-na mondasz valamit nekem? kérdeztem és vártam a válaszát.
-oké meggyőztél, de engedj el és elmondom. mondta nekem fájlalva az újjaiat.
Elengedtem és felállt leporolta magát a másik kezével és belekezdett:
-a hegyek között van Isakével és Matekuval, de őket nem lesz könnyű legyőznöd ha elakarod venni tőllük Terrát. mondta nekem.
-tényleg, majd meglátjuk. mondtam neki.
-öljétek meg. mondtam az 5 hasonmásnak majd repülni kezdtem a hegyekbe és figyeltem a lenti eseményeket. A hasonmásaim megfogták a kezeit és kitépték majd elrúgtám maguktól átnyúltak rajta és energiagömböket dobtak rá sorozatban. Csak füst és pór látszódott. Én röhögve és magabiztosan mondtam nekik:
-jól van gyertek menjümk. szóltan nekik.
Felszáltak hozzám és repültünk tovább.

Mivel errefelé éreztem az energiát, a 3. szinttel jöttem ide. Az ég már itt is teljesen fekete volt, mint a hosszú hajam, a ruhám, az aurám és a szárnyam. Az erőmet messziről érezni lehetett, ami már rossz előjel volt. 2 alakot fedeztem fel. Az egyik Dimao volt, akit nem kell bántanom. A másik azonban egy ismeretlen. Természetesen azt is láttam, hogy kínozza Dai-t//ha hívhatom így//, erre ideges lettem, és azonnal pofán rúgtam.
-Ki vagy te itt? Mond meg, miért jöttél!*mondtam, bár már a hangom sem volt a régi.
-Nem ajánlom, hogy harcolj ellenem. Nem vagy olyan erős, hogy szembeszállj a saját szintemben!-sajnos már kedztem egyre dühösebb lenni, és innen már megállítani sem lehet. Tudtam, mit csinálok, és irányítani is tudtam magamat, de nem ember voltam. Most várom az idegen támadását, vagy válaszát.

//Nooos...ezentúl asszem mindkettőnket ajánlott harcabn a feltételes mód, azonban sokkal kevesebb ütést kaphattok, mint te, de ha el is találsz, nyílván nem fogok repülni. Örüléök, ha megérzem ^^''//

nos CT600 nem tudom hogy te menyire ismered a filmet de Daimao magyarul Szívtelen Sátán egy kari aki az animében szerepelt ezért csak azok ölhetik meg akik az Animében voltak Ezért is Mateku nem ölhette meg és daimao is Nameki mint én ezért ő is újra tudja nővesteni akármiét enyi kivetni való lenne ebben

Ahogy a hegy lábához értem egy ismeretlen embert láttam és isakét Daimaoval.
-Mi a fene folyik itt?
-Nincs hozzá közöd te rohadt Punk.
-Nem vagyok Punk.
-Akkor hippi nekem mindegy.
-Látom hogy nem vagy valami illemtudó. Daimao is illemtudóbb. Isake látom befesteted a hajad.
Majd elkezdtem nézni az ismeretlent.
-Amúgy te ki vagy?

Mikor pofán rúgott egy ismeretlen akkor egy kicsit meglepődtem és megfordúltam. Akkor megkérdezte töllem:
-ki vagy te? mond meg minek jöttél ? kérdezte töllem dühösen.
-CT600 vagyok és azért jöttem, hogy megkeresem és visszavigyem a Namekra CT2606-ot. mondtam neki és végig néztem az ismeretlenen.
-megmondod, hogy merre van vagy ismered-e? kérdeztem tölle, de nem jött válasz tölle csak láttam, hogy ideges és csak úgy árad belőle a düh. Ekkor megjelent egy másik ismeretlen és megkérdezte az előttem állótól:
-mi a fene történik itt? kérdezte.
-semmi közöd hozzá. válaszolt neki egyre idegesebben.
Egy kicsit veszekedtek egymással és utánna a másik ismeretlen megkérdezte töllem* te ki vagy?
Én csak vettem egy nagy levegőt és megint elmondtam neki:
CT600 vagyok. válaszoltam neki.
-és ti kik vagytok? mindkettőre ránéztem és vártam a válaszukat.

Szerencsére eltudtam gurúlni és visszanöveszteni a kezemet, de nagy fájdalom futott végig rajtam és véreztem mindenhonnan. Mikor eloszlott a füst akkor a levegőben volt Isake avval a CT600-zal mellettem meg Mateku ált és csak nézet föl értetlenül. Odaszóltam Matekunak:
-hé, gyere ide segíts nekem egy kicsit.
-oké máris. szólt vissza.
Oda jött hozzám és felsegített eközben mondtam neki:
-vigyázz vele veszélyes és CT2606-ot keresi. súgtam neki.
-nem félts te engem, de nem értem minek keresi CT2606-ot? kérdezte töllem
-én sem, de az biztos, hogy meg kell állítani mindenféle képpen. mondtam határozottan Matekunak.
-hé CT600 gyere le hozzánk és beszélgessünk csak el, hogy is volt az a kis incidens velem? kiabáltam neki.
-ne csináld nem vagy még olyan állapotban. mondta Mateku
-de én akarok megküzdeni vele mert én voltam itt előbb és nem ti. válaszoltam neki vissza.
-Isake engedd meg, hogy én végezzek vele. kiabáltam oda neki.
//várom Isake válaszát vagy reakcióját erre//

//Ezennel áttérek az E/3. személyben lévő írásra...//
Isake olyan állapotban van, hogy már nehezen tudja megérteni a beszédet. Daimao kérdésére csupán megrázza a fejét, majd mély hangon megszólal.
-Ha akarod, harcolhatsz jelenleg mellettem, de nemigazán lesz rá szükség.-egyet legyint a két szárnyával egyszerre, és CT600-at ellöki.
-Ismerem CT2606-ot, és nem viszed vissza. Ugyanis én vagyok a mestere, és velem fog edzeni, de ha nem fogadod meg ezt a tanácsot, akkor azt hiszem jobban jársz, ha 5 percen belül minden jó ismerősödtől elbúcsúzol.- zólal meg ismét, majd a szárnya lassan nagyobbra nő, és a tekintete elkomorul. Energiája már nagyon nagyra növekedett, és még mindig nő. Ha tovább idegesíti magát nem áll meg a végső formáig.


Közben, ameddig ez a beszélgetés folyt, a városban a fekete égből villámok csapkodnak, és most elment az áram. Szerencsére nagyobb baj nem történt, és nem is fog.
//Sry Daimao, h ilyen önző vagyok, de már én is szeretnék leszámolni valakivel.//

Isake csak megrázta a fejét a kérdésemre és ennyit felet:
-ha akarod harcolhatsz mellettem,de nem rá szükség. mondta és legyintett a szárnyaival.
CT600 elrepült, de nem messzire csak hegybe csapódott. Isakére néztem, de csak egy nagyon gonosz aurát éreztem benne és nem volt már emberi érzése egy csep sem. Tudtam ha valaki mégjobban felidegesíti akkor itt öldöklés és vér fog folyni. Ezért én gyorsan odateleportáltam CT600-oz és kikaptam a hegyből és ledobtam a földre és belekezdtem a támadás sorozatomba. //most térek át E/3-ba//. Daimao két energiagömböt dobott CT600-ra és már is a hátamögött termett és úgy leteperte, hogy mozdúlni se tudott majd hirtelen fordulat következett be mivel én a a hátán voltam ő cseppfolyóssá vált és mellettem visszanyerte alakját és úgy pofán rúgott, hogy én fának csapódva csak nyekkentem, de nem hagytam annyiban. Felállva csak vigyorogtam rá és máris ellentámadásba kezdtem. Teleportáltam ide-oda, de úgy hogy alig látott majd hirtelen hasba és nyakon rúgva a földre esett, de folytattam a támadást. CT600 csak figyelt és figyel majd egyszercsak megfogott, de kicsúsztam a karmai közűl és ordítva úgy fejen csaptam hogy belefúródva a földbe föltúrta az egész vidéket és a hegy lábánál dühösen kiugrott és csak szuszogott és ennyit mondott:
-minden árom megszerzem CT2606-ot és visszaviszem. mondta nekem.
-innen nem viszed te sehová, ezt mi fogjuk megakadályozni. mondtam neki.
-majd meglátjuk. szólt vissza és máris ellentámadásba lendűlt, de sajnos nem láttam és csak annyira lettem figyelmes, hogy már a hátam mögött és elöttem egyszerre.

Amint Isake meglátta, hogy Daimao elkezdi sorozni CT-t, a szeme hirtelen kitágult, és idegesen kezdett el vicsorítani, azonban amint észrevette, hogy Daimao-t meg akarja támadni, rögtön oda ugrik, és pofon akarja vágni. Nem tudom, sikerül-e neki, de ha igen, akkor valószínüleg nemigazán lesz ereje felállni az ellenfélnek.

De hirtelen a semmiből Isake pofán akarta rúgni CT600-at de csak elhajolva és megfogva a lábát neki ennyit mondott neki:
-veled később harcolok. és hátra lökte és folytatta az osrtomomat.
Megint kettőt láttam belőle és egyszer csak szúró érzést éreztem a lábamban végig, de nem vettem le a tekintetemet rólla. Egyszer megelégelve a dolgot hirtelen pofán kapta CT600-at és pörögve fának csapódva támadás lendűlt Daimao. Ő is eljátszotta azt amit vele csinált CT600, de ő jobban mert egyszer a hátamögött máskor meg előtte hol pedig a két oldalán és úgy terrorizálta a robotott. Isake csak nézte mit is csinálok egyenlőre. A robotnak a páncélját a körmeivel leszaggatta és nagy dühhel elkezdte sorozni azt a rész amelyiket leszette. Majd a végén már annyira szét amortizálta, hogy már a fa is dűlésbe kezdett vele együtt. Erre egy nagy energiahullámmal amibe belefektette minden erejét átütötte a hasát és nagy robbanással a végén elrúgta olyan messzire amilyenre csak tudta. Isake nem tudom mit vett ebből észre mert amikor belefektettem az energiahullámba minden erőm akkor pór szált föl és végén a fa helyén már csak egy csík húzodott végig én meg csak lihegve és fáradtan mosolyagtam rá.

Mikor éreztem, hogy valami nincs rendben a hegy körűl elindúltam hát, hogy kiderítsem milyen rossz dolog folyik ott, de hírtelen egy szálló roncsra lettem figyelmes és követtem a szemmemel mikor a földbe csapódott:
-kiváncsi vagyok ki lehetett az akit elintéztek odafönn a többiek. gondoltam és már útnak isdúltam kideríteni.
Mikor közelebb értem láttam, hogy ugyan olyan mint én vagyis robot. Meglepődve, és kiváncsian hozzáléptem, de hírtelen kinyitotta a szemét és elkezdte magát meggyógyítani közben folyamatosan hozzám beszélt:
-végre megvagy, gyere menjünk vissza a Namekra a dokihoz. Ő majd segít neked, hogy jobb és gyorsabb és még gonoszabb lehess. mondta nekem.
-én maradok itt, nem megyek vissza, különbenisa ki vagy te, hogy megmond mit csináljak? kérdeztem tölle.
-én CT600 vagyok, és a doki ölte meg az apádat és ő törte ki a kezedet is, hogy negem megalkothasson és elküldjön ide te érted. mondta nekem mikor már teljesen felépült és előttem állt.
-akkor ti gyilkosok vagytok, és én megfogadtam akkot ott, hogy felkeresem apám gyilkosát és megölöm. mérgesen és ökölbe szorítva a kezem mondtam neki.
-készűlj!! mert nem leszek kíméletes veled, bennem most a düh szól és a vér és gyilkolás szava. mondtam mikor már támadásba lendűltem.